Tisztelt Látogató!

Engedje meg, hogy mint a település polgármestere Rédics község nevében köszöntsem! Ahogy nagyvonalúan szoktam nevezni Rédics az ország kapuja, hiszen nemrég még határátkelővel rendelkeztünk itt a szlovén határszakaszon, amikor még létezett a határ, ma már csak a térképeken jelölik. Ha a határátkelő meg is szűnt, Rédics jelentősége mit sem változott. Rédics - zalai értelemben nagyközség -, hiszen ezer lakossal nagynak számít a megyében. Méltán lehet büszke múltjára és környezetére. Jelenleg azon dolgozunk mindannyian, hogy szeretett falunk a jövőjére optimistán tekintsen. Múltját már az ókori időktől eredeztetjük, hiszen erre vezetett a rómaiak által híres Borostyánkő út. Az első írásos emléket 1236-ban találjuk a településről. A történelem évszázadai alatt Rédics területe előbb a Hahótok, majd a Bánffyak, később a Nádasdyak és Esterházyak birtokába került. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést követően elszigetelődött, határőrvidékké vált. Ez egészen a rendszerváltozásig rányomta a bélyegét a falu fejlődésére. Rédics jelentősége a délszláv háborúktól kezdődően nőtt meg igazán, hiszen fokozatosan ide összpontosult a déli teherforgalom, amely napjainkban is folyamatosan növekszik. A természeti értékek jelentenek felüdülést a település és a környék lakóinak. Dombokkal tarkított vidék veszi körül Rédicset, kiemelkedő része a Tenkehegy, ahol számos szőlősgazda pincéje és természetesen bora nyújt felfrissülést az arra látogatónak. Az erdők szépsége, valamint a táj nyugalma csak arra vár, hogy felfedezzék maguknak. 

Várjuk szeretettel Rédicsen!

Stokker Sándor
polgármester